Szeptember

 Nem igy emlékeszem az otthoni szeptemberekre... Mindig hűvös, esős napok voltak. Lehullott fa levelek az utcán. A Báthory utcában a platán fák óriási leveleit szedegettem, gyűjtöttem össze az iskolából hazamenet. De régen volt! Vajjon még megvannak a fák? Ahogy nézegetem az utcákat a Googel-en egész más, mint akkor volt. Kopasz, rideg, csak a sok külföldi. Ez már nem az én Pestem. Sajnos. Minden változik és nem a jobbra. Itt Los Angelesben sem olyan már, mint mikor én ide jöttem. Mindenki bezárkózik, az utcák piszkosak. Tele vannak lakatlanokkal pedig millió dollárokat ad a nép, hogy segítsék őket de nagy részét elveszik maguknak. Az árak 50 százalékkal magasabbak, mint két éve. A demokrata politikusok meg azt mondják soha ilyen jó nem volt, mint most. Hogyan? Hogy, hogy én nem ezt látom, mikor vásárolni megyek? Miről is beszélnek ezek?Nem akarok ebbe belebonyolódni de néha nem lehet nem beszélni róla. Mindenki lapul, várják lesz-e háború. Remélem azért az emberiség nem annyira őrült!

Nézem a kis Stevent, már 3 éves elmúlt. Vajon milyen élete lesz ha így megy tovább. Nagyon okos, talpra esett kisfiú. 

Végre megengedte, hogy a haját levágjuk. Egész nagy fiú lett. Micsoda külömbség! Hova lett a Baby?Már magyar óvodába is jár vasárnaponként. Így nagy fiúnak érzi magát, már ránk szól, hogy ő nem baby!

Elmúlt a nagy hőség, kellemes őszi az időjárás aminek nagyon örülünk. Már azt hittem soha nem lesz vége a 100 F fok feletti melegnek. Végre ki lehet menni az udvarra is egy kicsit. Nemsokára az októberi  ünnepekre készülünk. Én is pigáltam egy - két képet.