My Art

Ennek az évnek is lassan vége...

Elmúlt a karácsony is jöhet a szilveszter.

Én meg még mindig nem tudok lábra állni. Végig karikáztam a karácsony estét is a szekérben. Így hívom a rokkant széket...

Már meg untam nagyon, nem tesz jót annak a kevés izomnak aminek még tulajdonosa vagyok. Miután a doki kiadta a gyaloglást, most a walker-el kocogok, hogy megerősödjön a térdem.

Azért jól sikerūlt s szent este, jót ettūnk , szalmon, shrimp és az elmaradhatatlan csokis mogyoró torta a Nimród fiam szūlinapjára.

Még ajándékot is hozott mindenkinek a mikulás bácsi bár nem nagyon tudtam elmenni vásárolni sem.
Nimród fiam is sajnos nélkülem kell, hogy dolgozzon a házán. Most épp téglával rakja ki a barbeque körül az udvart. Én csak nézni tudom. Lassan de biztosan azért készül a ház. Már alig várom, hogy tudjak neki segíteni.

Boldog Karácsonyt!

Pár nap és itt a Karácsony este, Nimród fiam születés napja. Mindig duplán gyönyörű nap nekem. Sajnos az idén tolókocsiban töltöm, mivel még mindig nem tudok a bal lábamra állni. Azért próbálok mindent megcsinálni de sajnos nagyon rászorulok a segítségre. Másodszor is elestem és jobban összetörtem a térdem. Talán az ūnnepek után meg kell operálni, mert nem tudok ráállni.
A fát is a fiúk vették, mert a magas trukk-ba nem tudok beülni, pedig már karácsonyi szokás volt eggyütt keresni a fát. Nem baj szép fát vettek. Fel is diszítettem ülve. Ez nem ment könyen de úgy ahogy sikerūlt. Micsoda év vége! Remélem a következő jobb lesz. Nimród háza is lassabban megy hiszen nem tudok segíteni sem.

Morzsa kutyánk is nagyon rosszul lett az elmult héten. Már azt hittük vége, nem tudott lábra állni, de jobban lett és most órákat köröz az udvaron. Vissza akarja hozni a szofán elvesztett izmait! Ha lábra tudok majd állni, nekem is ezt kell majd csinálnom, mert a sok ülés nem használ az izmaimnak ami még van. Morzsa már lejárta a hátsó körmeit, papucsot kellett ráhúzni a lábára. Leó örül neki, próbál vele barátkozni de nem nagy sikerrel  Remélem még itt marad Morzsa velūnk pár évig de már 14.5 éves.

Kellemes karrácsonyi ūnnepeket és boldog új évet minden kedves barátnak!

Baleset

A csuda vigye el. Leestem a Tv alvanyrol a kemeny beton padlora. Azt hittem meg halok vagy nyomorek maradok. Hal a Istennek nem. De a bal terdemet nagyon megutottem. Nem tudok raallni, nem tudok menni csak tologatom magam a szekben. Fel van dagadva nagyon. Fekudnom kell es jegelni. Megrontgeneztek a csont nincs eltorve de az inek megzuzodtak, lehet el is szakadtak. Remelem nem, mert igy is belekerul par hetbe, hogy ra tudjak allni. Borzalmas idiota vagyok, hogy felalltam arra a tv asztalra a fuggonyt felrakni. Most aztan semmit nem tudok csinalni, csak fekudni es varni, hogy rendbe jojjon. Sajnos 70 evesen ez mar lassabban megy.
Ha nem javul megint megrontgenezik melyebben. Nem tudom hogyan mondjak magyarul de MRI angolul.

Igyunk vagy ne igyunk - szellőztetés

..ez itt a kérdés.
Az emberiség egyik legnagyobb problémája az italtól való függés vagy ahogy itt mondják az alkoholista állapot. A magyarok állítólag ebben is vezetnek amivel én nem büszkélkednék. Az oroszok sem kivételek.
Mióta itt vagyok Amerikában sok emberrel ismerkedtünk meg. Azok közül igazán csak egy vagy kettő az aki nem lett részeges, kábítószeres. Részegesség alatt azt értem ha valaki nem tud magán uralkodni hogy ne igya le magát. Sokan isznak bort vacsorához, sört ha szomjasak de csak egy pohárral nem addig míg nem tudnak magukról.
Nehéz téma! Én magam soha nem szerettem a kemény szezt (szeretek a magam ura lenni, általában jókedvű vagyok nem kell hozzá szesz) néha ittam egy pohár pezsgőt vagy pizi sört de ma már azt sem. Annyi finom gyümölcs lé van főleg itt, hogy nincs rá szükségem.
Sajnos minden családban van egy, egy tag aki aztán nem bírja megállni. Szerintem észbelileg nem jutott odáig el, hogy felfogja nem attól lessz jobb az élete ha minden nap leissza magát. Sokszor odáig megy a dolog, hogy egymásnak esnek.
Ezek az emberek aztán nem törődnek a családjukkal sem, csak magukkal, hogy az italjuk meg legyen. Minden keresetüket az italra költik, beképzelik maguknak, hogy ők jól élnek.
Nem sporolok, monják...! De gyereket csináltak, ... majd azok is élnek ahogy tudnak. Semmit nem is hagynak rájuk szélnek engedik őket menjenek csinálják meg maguknak.
Sajnos a rokonokat nem mi választjuk meg. Az ilyen ismerőst leírom de a rokont csak nagy ívben elkerülöm. Buta, bunkó, kiszámíthattlan, megbízhatatlan ember az ilyen. Azt mondják az alkoholizmus egy betegség. Ugyan! Nem betegség csak korlátolt buta emberi szokás. Nem tud az ilyen ember uralkodni magán. Ha valakinek árt az alkohol ne igyon. Persze ezek nem is érzik, hogy mikor árt. Azt sem látják, hogy a közelükben lévő családtagok szenvednek miattuk.
Szerencsém van, mert az én családomban nincs ilyen de bekerülhet ha a fiaim megnősülnek.
Na kiszellőztettem.