Mégint eljött a Karácsony. Irtó gyorsan telnek az évek! Három napja csak ketten vagyunk a férjemmel, mert a fiúk és Ági elmentek Arizonába a barátjukhoz. Természetesen motorozni. Én meg itthon izgulok nehogy valami baj legyen.
Gondoltam kihasználom ezt az időt és megveszek mindenkinek minden ajándékot, hogy letudjam. Én naiv! Már harom napja a Mallokat járom de még mindig csak két dolgot vettem. Nem is olyan egyszerű főleg ha már van minden, mert ugye hány fényképező gépet vagy computert vegyen az ember. Már van... Ruha itt nem túl sok kell és különben is mind egyforma nem úgy, mint otthon. Californiában a fiatalok torna cipő és rövid nadrág vagy jeans trikóval... így vannak állandóan ami ok is nem kell még azon is törni a fejüket, hogy mit vegyenek fel. Oh és a felejthettetlen kockás ing...
Emlékszem otthon ez állandó téma volt. A lányoknál egy kicsit más a helyzet de nekem csak fiaim vannak.
A vásárlásból aztán a végén kattintgatás lett a Mall-ban. Elég sokan voltak de nem láttam, hogy az emberek csomagokat cipeltek volna. Inkább mindenki csak nézelődik. Nagyon sok ember elvesztette a munkahelyét. Az árak megduplázódtak. Még szerencse, hogy a gázoline ár visszaesett 2 dollár alá!Az üzletek tele vannak árukkal de szerintem mind egyforma. Semmi különlegesen új dolog ami megkapná az embert nincs. Persze lehet, hogy csak én látom így. A kinai bóvli dolgok tömege van mindenhol még a legjobb üzletekben is. A játékok mint mindíg természetesen nagyon sikeresek. Szerintem a Karácsony az övék. 
No comments:
Post a Comment