Ilyenkor nyáron mindig nagyon sok barna pók van az udvaron. Érdekes elnézni ahogy készítik a szép szimetrikus hálójukat. Az idén én csak éjjek látom őket. Nappal mindig felszedik és sehol nincsenek. Minden éjjel ki szoktam menni "vadászni" Morzsával aa sötét udvarra. Már várja és addig nem megy aludni míg ki nem megyek hozzá, hogy zseblámpával körbe járjuk a nagy udvart. Nagy öröm ha találunk valami különlegeset, mint pl. az Opossum erszényest. Mostnában nem láttam csak pókokat, de azt sokat. Olyan alacsonyra rakják a hálójukat, hogy mindig fennt akadunk benne. Tegnap előtt elhatároztam, hogy megpróbálom lefotózni őket közelről. Én nem félek tőlük mint sok. Ha én nem bántom őket, ők sem bántanak engem. Szerencséjük, hogy csak éjjel jönnek elő, mert nappal azért az alsókat lesöpörném.
Vissza a fotózáshoz... Morzsával ketten kiválasztottunk egy szép pédányt ami elég alacsonyan volt. Ő fogta, mármint úgy csinált mintha épp vadászná amit nézek (szerintem nem tudta elképzelni mi a csudát nézek olyan közelről a bokorban) kiváncsi lennék vajjon ő látja-e a pókhálót.
Ráirányítottam a zseblámpát az egyik kezemben a másikban pedig a nehéz kamera állvány nélkül persze. Kattintottam párat hátha sikerül bellőle egy legalább. Nagy meglepetésemre elég jók lettek! Nem a Makró lencsét használtam csak a 17-40 L lencsémet de elég közel sikerült mennem. Nagyon jóképű pók! Sajnos a szeme nem látszik a sötét miatt. Azt hiszem itt Jumper-nek hívják, ugró magyarul. Ennyit a pókokról, nézzétek meg a képeket:
No comments:
Post a Comment