Az emlékezés Napja. Már nem emlékszem otthon volt-e ilyen ünnep. Itt holnap, hétfőn lesz Memorial Day így az egész héten mindenki ünnepel. Az alkalmat meg kell ragadni. Talán ne is ünneplésnek lehetne mondani inkább megemlékezésnek az elesett katonákra az elmúlt háborukban. Az emberiség borzalmasan buta szerintem. Milyen nyugodtan élhetne mindenki ezen a gyönyörű földön ha megelégedne annyival ami van, nem akarná a másét mindig. Ma is egy sorozat fillmet néztem a TV-ben, ölés, gyilkolás a területekért, hatalomért mintha ez a földi élet örökké tartana. Pedig olyan rövid, semmi értelmét nem látom annak, hogy az ember csak egymást gyilkolja. Így volt ez régen is és nem tanultunk bellőle semmit. Ma is így van. Akinek sok van az még többet akar.
Vissza a képekhez. Nekem is sok sok képem van és még sem elég. Persze az enyémek nem ölnek, csak emlékek, abból pedig nem árt ha sok van főleg ha szép emlék, mint például ezek a szép virágok a kertemben. Vagy a kis Finch-pintyőke madár amelyiket az anyja eteti és utána belepottyan a pocsolyámba, felakadva a két bambusz ág közé. Még szerencse, hogy észrevettem és egy fél óra mulva már el is tudott repülni. Nagyon megilyedt szegény.
Azért ma a szokáshoz híven barbequztunk. Igaz csak csirkét, kukoricát, ananászt sütöttünk hawaii módra de nagyon finomra sikerült. Még volt hozzá avocado guacamole is. Fotót elfelejtettem róla készíteni annyira sürögtünk, forogtunk. Nem baj majd leglözelebb!
Happy Memorial Day!
No comments:
Post a Comment