Friday, November 23, 2012

Ezt is megértem,

..nyugdijas lettem, Senor Citizen, ahogy a Nimrod fiam mondja és cukkol vele.  Igaz még a nyugdíj nincs elintézve csak jövöre de már kaphatnék ha akarnék de nem kell azt annyitra sürgetni! Ha úgy nézem tulajdonképpen még örülök is hiszen ellavíroztam idáig egész 65 évig. Soha nem hittem, hogy egyszer ez is eljön. Az ember míg fiatal nem is gondol rá csak egyszer a nyakába zúdul. Nem vagyok rosszul inkább hálás vagyok a családomnak és szeretteimnek, hogy kibírták velem ilyen hosszú ideig és remélem még egy pár 10-20 évet el tudok lötyögni itt ebben a testben is, hogy segítsek nekik. Azért írom lötyögni, mert ilyenkor már lassan kezd még az ember agya is ide-oda lötyögni ahogy öregszik. Sajnos. Sokszor azon veszem észre magam, hogy ide oda kapok, mert még ezt is, azt is meg akarok csinálni de az idő borzalmas gyorsan rohan és semmire nem elég.
Az idén a Hálaadás, Thanksgiving Ünnepére esett a születés napom így épp jól jött ki. Hálás is vagyok mindenért, mert mikor otthonról kijöttem (nagy merészség volt) el nem tudtam képzelni mi lesz velem. Nagyon szép volt a 2 éves nyaralás Olaszban, nem felejtem el soha de az igazi komoly élet már itt kezdődött mikor egy fillér nélkül értem ide az USA-ba. Nem is volt az olyan könnyű ahogy visszanézek. Mégis szép idők...szép emlékek. Ezt már senki el nem veheti és ez a lényeg!
Tegnap azért egy jó nagy pulykát sütöttem amolyan eredeti amerikai receptel ahogy régen készítettem. Semmi különleges, semmi fancy. Az egyetlen új dolog volt a receptben, hogy egy kanna sört öntöttem alá, ha már mi nem is iszunk legalább igyon a pulyka, nem? El is lazított tőle, nagyon finom szaftos, puha lett. A gravy, krumpli puré, dinsztelt káposzta és a finom cranberry szósz jól illett mellé. Svéd barack pezsgőt ittunk mellé ami nem alkoholos. Igazán fenséges vacsora volt. A kis kamerával le is fotóztuk. Sütnöm nem kellett mivel én voltam az ünnepelt és a fiúk hoztak egy nagyon finom csoki tortát a Porto's cukrázdából. Nemcsak finom de nagyon szép is volt!

Thanksgiving Dinner:

Happy Birthday Anyád! Anyád az én vagyok, mert mivel ők már itt szüllettek és így halloták a végén rajtam maradt : Anyád.
A becsiccsentett Pulyka:





Okay, jöhet a következő 20 év.....

Friday, November 16, 2012

Modern Madonna

Ez a cime ennek a kép kreációmnak. Néha rám jön a rajzolás és akkor nem lehet leállítani. Ezt most az új Samsung Galacy Note 2 telefonommal rajzoltam. Nagyon jó kis telefon-computer egyben. Tudok mindent keresni az interneten, telefonálni és még a rajzolási mániámat is kiélhetem mikor rámjön. Nimród fiam beszélt rá a becserélésre, de nagyon megérte. Olyan, mintha a computer mindig kéznél lenne. Nem nagy elfér a zsebben, bár nagyobb mint az eddigi telefonok. Az  Ipad-nél viszont kisebb, nem kell azt a nagy dolgot cipelni! Video és kamera is van rajta. Jó HD képeket lehet vele kattintgatni.
Nekem az extra dolgok közül a ceruza tetszik rajta a legjobban. Írhatok vele magyarul is, rajzolni, festeni is tudok, bele van építve csak elő kell húzni. Gyors, nem kell perceket várni mire megtalál valamit az interneten. Egyszóval nagyon meg vagyok elégedve, ajánlom. Lehet vele szórakozni.
Vissza a Madonnára: A photoshoppal persze átvariáltam de az eredeti kép az S-Pennel lett rajzolva.



Friday, November 9, 2012

Bejött a hideg idő.

A mult héten a nagy melegről írtam, ma pedig olyan hideg volt, hogy fel kellett venni a kabátot és a csizmát is estére. Itt mi ha 60 F. alá megy már megfagyunk, legalább is én. A hegyekben már kicsit havazott is. Minden változik az utóbbi években. Lassan oda jutunk, hogy 4 évszak lesz Californiában, mint otthon volt. De még mindig nem panaszkodhatunk, mert a Keleti parton a nagy vihar  nemcsak elvitte a házakat hanem utána még eső, havazás és csont repesztő hideg is jött. Ilyenkor mindig örülök, hogy itt kötöttünk ki Californiában nem pedig New Yorkban. Igaz Texasból először oda mentünk, de nem tetszett. Onnan egyenesen ide Californiába kocsikáztunk szerencsénkre. Azóta is itt vagyunk...

Ez a kép a városi zöld vad papagályokról készült. Sokszor csapatostúl repkednek a kert felett nagy ricsajjal.
Általában a pálma fa gyümölcsét, magját eszik. Ők is a meleget szeretik. A nagy hőségben szidjuk a meleget,  de én inkább azt választom.

A napokban a képeket kicsinyítgettem le, de olyan sokáig tart, hogy még mindig nem vagyok vele kész egészen. Náhány a múltkori állatkerti képekből:



Vajjon ez  a gorilla min gondolkodott el ilyen mélyen?


Pár kép még az Arburatumból:


Míg én ezzel a nagy lencsével szórakoztam, Nimród fiam pár nagyon jó képet készített a kis Canon SX230 géppel. Még engem is megörökített. Ilyenkor megfordul a fejemben, mi a csudának cipelem én ezt a nagy gépet ? 





Lassan készülődünk az ünnepekre is ami most sorjában fog jönni megint. A jövő héten az én születés napom aminek nem nagyon örülök, mert minden évben csak öregebb és öregebb lesz az ember. Nem szeretem az elmúlást. A fotózás ezért jó, mert vissza tudjuk nézni az elmúlt időket. Már a rossz képeket is megtartom magunkról, mert rájöttem, hogy pár év elteltével minden sokkal szebbnek látszik ha újra elővesszük a fotókat. Kezembe került pár régi kép is a napokban. Lassan már nem is emlékszünk az arcokra.
Nagyapám Lackóval : 
 Vera és én, de régen is volt! Igaz sem volt...

Wednesday, November 7, 2012

Őszi szinek

Vasárnap a fiammal kirándultunk Arcádiába. Szép napsütéses idő volt. Nem túl meleg de azért nem is fáztunk. Ő a kis géppel kattintgatott én a naggyal. Ha kicsibe nézem a képeket nem sok külömbség van a kettő között. Mindegyik szép éles de ha kinagyítom azért a Canon 40D jobb képet csinál. Ez persze természetes és el is várom nem hiába húzza a nyakam legalább. Jó kis exersize ezzel a nehéz kamerával, lencsével sétálni. A szinek nagyon szépen jöttek ki a képeken az őszi napsütésben. A páva madarak sajnos épp vedlettek. Nem volt szép fark tolluk, de nagyon szelídek voltak.  



Nimród fiamat a canadai libák nagyon megszerették. Izlett nekik a popcorn.


Egy golden kacsa, neki már nem jutott a pattogatott kukoricából.
 Ez az Daru ép egy halat kapott el. A bokrok között vettük észre. Ahogy közelebb mentem már el is repült.
 Pár virág ami nyílott.



 Még két kis lepkét is sikerült fotóznunk de nem lett a legélesebb, mert csak egy pillanatra száltak le.

Ez egy érdekes virága az egyik bokornak. A nevét elfelejtettem felírni, sajnos.
A nyugtató vízesés.
Ez a lobster olyan kicsi volt mint az újjam. Próbáltam megfogni de rögtön befúrta magát az iszapba.
Szép szines levelek az egyik fán.
A Sheffera sárguló levele
 Ezek a kepek a Canon 40D kamerával lettek készítve.